Az elvárások kezelése

Idén 12 éve foglalkozom azzal, hogy embereket támogatok a tehetségeik és szenvedélyeik felfedezésében, annak megértésében, hogy milyen hatást gyakorolnak másokra, és hogyan tudnak egy kiteljesült életet élni. Egészségesnek maradni. Jól-létben létezni.

Ez egyre izgalmasabb. Szenvedély, öröm és sok-sok energia, amit be kell fektetni, és amit ki tudok nyerni ebből a tevékenységből. Az elmúlt évtized alatt sokat változott a világ, és ez változtatott rajtam is. Bizonyos témák, amiket előadásaimban 5-10 éve mondtam és leírtam, amiket megdöbbenve hallgattak a vezetők a munka-magánélet vagy a tehetségek és karrier témáiban, mára közhelyszerűnek tűnnek, mert minden csapból már ez a téma folyik.

És pont ebben van a kihívás. Ha valamit nagyon sokat hallasz és valamivel nagyon gyakran találkozol, arról már el is hiszed, hogy tudod és ismered. Az agyunk nem tud különbséget tenni a valóban megtörtént, és az elképzelt, azaz vizionált, dolgok között. Valós élményként dolgozza fel mindkettőt. Hatással van ránk.

A kérdés nem az, hogy tudod-e, hanem, hogy CSINÁLOD-e? Nem elég tudni és beszélni a dolgokról, hanem tenni és gyakorolni kell őket. Rengeteg félreértést okoz, hogy gyakran helytelenül és rossz kontextusban használt, úgynevezett “okos idézetek” jelennek meg előttünk. Mindenki tanácsadója lett a MÁSOK életének.

Kevesen beszélnek arról a feltétlenül szükséges munkáról, kínlódásról, befektetett energiáról és fegyelemről, ami ahhoz vezet, hogy megérkezzél a valós küldetésedhez.

Megtalálni és benne lenni a számodra optimális feladatban, nem azt jelenti, hogy mindig azt fogod csinálni, amit szeretsz és tudsz.

Megtalálni és benne lenni abban a kapcsolatban, ami kiteljesít és boldoggá tesz, nem azt jelenti, hogy minden perc mézédes és könnyű lesz.

Megtalálni a Te jóllétedhez vezető utat, nem azt jelenti, hogy ezen állandóan rajta is fogsz maradni.

Egyre több embert látok, aki kívülről elégedettnek tűnik, de belül rengeteg kétség és keserűség kínozza. Egyáltalán nem elégedett azzal, amit elért.

Ennek egyik oka az elvárásaikban keresendő. Ezek olyanok, amit senki és semmi nem tud beteljesíteni. Sokszor hamis az énkép. Máskor a helyzet vagy a mások megítélése téves. A csalódás előre programozott.

Néha el kell engedjük azt a képet, ami kialakult bennünk arról, hogy milyen is lesz az életünk. Mit várunk el tőle?

Ehelyett meg kell értsük és meg kell tanulnunk élvezni azt a történetet, amelyben éppen vagyunk.

Malchiner Péter

A jobb felhasználói élmény érdekében a sütik használatát el kell fogadnod. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás